A hangzatos elnevezés olyan célkitűzéseket takar, mint felgyorsítani Ukrajna csatlakozását, lehetőleg még idén, a lengyel és a dán soros elnökség ideje alatt, illetve minél hamarabb integrálni Ukrajnát, és ennek érdekében felgyorsítani az EU belső reformfolyamatát.
Továbbá azonnal meg kell kezdeni a védelmi kiadások növelését, valamint az Ukrajnának nyújtott közvetlen katonai támogatást. Sőt, célul tűzték ki az ukrán hadiipar integrálását az európai keretek közé.
A 29-én elfogadott dokumentumban kijelentik: „Megerősítjük a közös elhatározásunkat, hogy minden eszközt felhasználva véget vessünk Oroszország Ukrajna elleni, provokálatlan, törvénytelen, terrorista és indokolatlan támadó háborújának.”
Nem újdonság, hogy a Tisza európai pártcsaládja Ukrajna gyorsított csatlakozása mellett áll, hiszen Weber többször is lenyilatkozta, hogy már önmagában a néppárti tagság feltétele is Ukrajna támogatása, de a szintén néppárti bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is elmondta, hogy Ukrajnát 2030-ig gyorsított eljárásban fel kell venni az Európai Unióba. A kérdést egyébként a Tisza is megszavaztatta a saját, leendő kormányprogramjának gerincét adó konzultációjában, és a Tisza híveinek 58 százaléka támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Ilyen előzmények után különösen nagy a tétje a kormány által meghirdetett Ukrajna uniós tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazásnak, hiszen egyértelmű eredmény hiányában Brüsszel a Tisza konzultációjára hivatkozva fogja megpróbálni Ukrajnát még ebben a ciklusban betolni az EU-ba.
Nyitókép: JOSE JORDAN / AFP